Ha az ember Londonban él, akkor nincs ideje unatkozni. Így van ez velem is szerencsére. A legújabb élményekről ezúttal az egyetemi kommunikációs szaktársaim gondoskodtak, akik 3 és fél napot töltöttek velem. Volt itt minden, ami szem-szájnak ingere, megbontottuk a város rendjét. Randalíroztunk játékboltban, énekeltünk az Oxford Streeten, és kergettünk mókusokat a St James's parkban. Öt csajszi kalandjai a nagyvárosban!

2013. November 20-23. 

A csajok egy szerdai délelőttön érkeztek meg a nagyvárosba. Ekkor én még dolgoztam, de jó előre leszerveztük a programtervet, és a találkozási paramétereket, hogy ezúttal is minden flottul, és zökkenésmentesen történjen. Szóval szállásfoglalás és munka után délután 3-kor találkoztunk, és kezdtük meg a közös programokat. A welcome koccintást követően a British Museum felé vettük az utunkat, hogy feltámasszunk pár múmiát, hogy átvegyük a mumifikálás lépéseit, hogy megtapogassuk a rosettei-követ, és hogy rácsodálkozzunk a világ kincseire. Zárásig maradtunk, a múzeum kupolája csodálatos kivilágítva!

Miután magunkba szívtunk egy kis kultúrát, tovább indultunk az Oxford Street-Regent Street-Piccadily-Leicester Square karácsonyi forgatagába. A lányoknak szerencséjük volt, már mindent karácsonyi díszben és pompában láthattak, ugyanis november első hetében, közvetlen Halloween után, mindenhol felkapcsolták a karácsonyi kivilágítást. Elmerengtünk a hatalmas kirakatok látványában, és ekkor betévedtünk a Hamleys hatalmas játékboltjába! Mindegyikünkből azonnal kibújt a kisördög a rengeteg játék láttán. Mindent jól megfogdostunk, kipróbáltunk, és csináltunk is pár őrült fotót. Csoda, hogy nem zavartak ki minket :) Jajj az ember méretű macitól teljesen elolvadtam!!!!!! Na majd írok a Mikulásnak meg a Jézuskának ezügyben! :)

Ha már egyszer kibújt belőlünk a kisördög, rögtön bementünk az M&Ms négy emeletes csokicsodába is, hogy tovább élvezhessük gyermeki énünket.

A napot közös dumálással, vacsival, és sörözéssel zártuk az én kis szobám vendéglátó melegségében.

A második napot buszos "városnézéssel" kezdtük, hogy ők is megtapasztalhassák az piros emeletes buszos utazás élményét. Egészen a Piccadily Circus-ig mentünk, ahol aztán leszálltunk, hogy világosban is készülhessen pár facebook gyanús fotó a hatalmas kivetítőnél. Innen tovább sétáltunk a Trafalgar Square felé, aztán le a Whitehall-on, el a lovas gárdisták előtt, érintve a Downing Street-et, egészen a Big Ben-ig és a Westminster Apátságig. Mindenközben mindenkiből folyt a szó, dumáltunk és meséltünk folyamatosan. De jóó volt. Hipp-hopp el is telt a délelőtt, 13 órára pedig már a Madame Tussods-ba volt jelenésünk. Pontosabban a csajoknak. Ezúttal én nem mentem be, csak elkísértem őket a bejáratig. Amíg ők bent fotózkodtak a sztárokkal, addig én felderítettem a Baker Street-et és környékét.

Délután a London Eye következett, amire én szintén nem ültem fel, mondván, lesz még rá alkalmam ;) :) A csajok esti kivilágításban csodálhatták meg Londont felülről. Elmondásuk szerint nem semmi a látvány, de ár-érték arányban a panoptikum jobban megérte.

Mivel még csak kora este volt, viccesen megjegyeztem, hogy innen akár már haza is sétálhatnánk. Ez a mondat aztán jelszó lett a későbbiekben, mivel nem hagytam pihenni a csajokat, minden időt maximálisan kihasználtunk, és amit csak lehetett megmutattam nekik. Szóval a London Eye után végigsétáltunk a Bank Side-on, a kivilágított Temze parton, a karácsonyi vásárban, (ahol kicsit drágának tartottuk az 5 fontot 2 dl műanyag poharas forralt borért) egészen a Millenium Bridge-ig. Az idő kissé csípős volt, és szeles, szóval gyorsan átsétáltunk a hídon, a Szent Pál katedrálisnál felszálltunk a buszra, és hazazötyögtünk. Az estét ismét közös vacsival, sörözéssel, és sztorizgatással zártuk. 

A harmadik napot a Buckingham Palotánál kezdtük, ahol hatalmas tömegbe, és egy őrségváltásba botlottunk. De jóóó volt!!! A királyi őrség zenélt, a lovasrendőrök pedig kordinálták a tömeget. Titkon pedig mindenki azt remélte, hogy a királynő is felbukkan valahol. (A fő attrakció mindig 11.30-kor megy végbe, ha a királynő otthon van. Ezt a palotán lebegő zászló jelzi, melynek jelentése "the Queen is at home". Ez tényleg látványos, és annyira keresett, hogy a sok bámészkodó miatt le is zárják a forgalom elől a teret. A lényeg a katonai egységek zenés felvonulása: különböző irányból menetelnek a lovasok, kucsmások, barettesek nagy fúvószenekaros felhajtással, és vonulnak a kapukon át a palota környékén. Az "előadás" kb 15-20 perces, de egészen érdekes látni, hogy mennyire hagyománytisztelőek az angolok, és mekkora imádat és hisztéria veszi körül a királyi családot.)

Miután lőttünk vagy 100 fotót fejenként, a St Jamse's parkba mentünk mókuslesőbe. Hát sosem felejtem el, ahogy mindenki addig próbálkozott a csalogatással, és etetéssel, amíg legalább egy jó fotó nem készült, olyanok voltunk mint a gyerekek megint. Szaladgáltunk az avarban, hol a galambok elől, hol a mókusok elől, hol a mókusok felé. Parádés volt!

Az intenzív délelőttöt követően a Monument pazar kilátása és 310 lépcsője következett. A látvány még mindig elképesztő odafentről, és mondtam már, hogy csak 3 fontba került? (Diákigazolvánnyal pedig csak 2 fontba!) Ezután bejártuk a felhőkarcolók környékét, próbáltuk fotózni a hatalmas épületeket mindenféle szögből, majd a Tower of London felé sétáltunk. Sétáltunk. Sétáltunk. Sétáltunk :D :D

Még mindig ez a kedvenc helyem, ráadásul most naplementekor értünk a Tower Bridge-hez. Különféle kreatív fotókat készítettünk, ugrálósat, kihajolósat, merengőset, mindenféle facebook gyanús képet. A part túl oldalán ismét sétáltunk, sétáltunk, sétáltunk egészen a London Bridge-ig, hogy aztán egy metrózást követően stílusosan betérjünk egy hangulatos bárba, hogy fish&chips-el kezdjük meg a péntek estét. Ha már ilyen szépen összegyűltünk, és végre megpihentünk az egész napos séta után, úgy döntöttünk, kipróbáljuk a tradicionális angol söröket is. Elsőre a London Pride-ot vállaltuk be, majd miután kiderült, hogy magyar fiú is dolgozik a helyszínen, ajánlására megkóstoltunk egy jó kis erdélyi pálinkát, majd a Whitstable Bay tradicionális sörrel koccintottunk újra. A bárnak nagyon jó hangulata volt, és péntek este révén tele volt söröző, munka után betérő angolokkal! Ez ám az igazi british feeling! :)

Miután felgöngyölítettük a magyar kapcsolatokat, nekivágtunk a péntek éjszakának. Benéztünk pár  javasolt szórakozóhelyre a Leicester Square-en, és a Soho-ban, de végül nem maradtunk sehol sem, mert fáradtak voltunk. Éjfél körül úgy döntöttünk, hogy az Oxford Street-en keresztül hazafelé vesszük az irányt. Igen ám, de közben, a buszra várva, énekeltünk az utcán kis aprópénz reményében, majd ugyanezt a buszon is folytattuk :D :D Viccesek voltunk, a röhögést meg nem bírtuk abbahagyni. :D :D

Utolsó nap délelőttre pedig nem maradt más, mint egy kis shoppingolás, szuvenír vásárlás.

Hát így zártuk ezt a pár napot, vidámságban, nevetésben, jókedvben. A szobámba ismét élet költözött, olyan jó volt minden este körül ülni a kis asztalkámat, és közösen vacsizni, iszogatni, és dumálni. Végül a metró megállóban elváltunk egymástól, és mindenki visszatért a maga hétköznapjaiba. 

A bejegyzést ajánlom a csajoknak, név szerint Bella Briginek, Veres Julinak, Vida Melindának és Vorigin Dórinak. Egyúttal szeretném megköszönni nekik, hogy olyan jó, minőségi, szép fotókat készítettek!!! Nem hiába vagyunk kommunikáció szakosak!

Ez itt néhány kreatív, vicces fotó a végére. További képek pedig hamarosan a facebookomon!

Addig is puszi, és pá!