Csaknem két hónap után elérkezett a pillanat, hogy belevessem magam a Londoni éjszakába, és bulizzak egyet. Az alkalom adott volt, a focicsapatom tartott pénteken egy szezon előtti "ismerkedős" és "beavatós" estét, erre voltam hivatalos. A csajok már az edzések és edzőmeccsek alapján is nagyon jófejek voltak, és úgy tűnt, simán befogadtak, de azért egy ilyen este, mégis csak más. Nagyon-nagyon el akartam menni, mert mióta itt vagyok, nem nagyon élek társasági életet a munkahelyen kívül. A pici bökkenő az egészben csak az volt, hogy másnap 7-re, vagyis szombat reggel 7-re dolgozni kellett mennem... Gondoltam nem lesz gond, éjfél körülig maradok, sima ügy, máskor is csináltam már ilyet... Szóval úgy mentem el végül, hogy csak óvatosan. Ehhez képest... :D

Szóval az volt, hogy este 8-kor találkoztunk egy pub-ban, a neve Bison and Bird http://www.bisonandbird.com/.
A helyről azt kell tudni, hogy kb 45 perc buszra van tőlem, a város másik felén, már a térképemen sincs rajta, de arra van nagyjából, amerre az edzések is.

A bulifelszerelésem viccesnek mondható: esernyő, pluszpulcsi, térkép (Jól megterveztem az útvonalat, oda és hazafelé is, mert az éjszakai járatok miatt nagyon figyelni kell, hogy mire szállsz fel.) , igazolványok, telefon a kistáskába, pénz zsebbe 30 font. Otthon sosem mennék ennyi cuccal bulizni, de itt azért féltem h mi lesz, működik e a teleport, és hát péntekre az ősz is megjött. Jah meg indulás előtt megittam egy doboz sört, hogy ne izguljak annyira. És persze indulás előtt beállítottam mindkét telefonomon az ébresztőt reggel 5-re, hogy ne legyen gond a munkába menettel.

Szóval először néztük a meccset hatalmas kivetítőkön és plazmatévéken, (England-Moldova Vb selejtező, és ugye a Wembleyben volt a meccs, ahol egy nappal ezelőtt voltam). Tök jó hangulata volt a bárnak, utána hangos zene, retro és mai zenék keveréke, énekeltünk, kiabáltunk, tök jó volt, és persze söröztünk. Én is csak sört ittam, mást nem mertem, egyrészt az árak miatt, másrészt azért, hogy hazataláljak. ( Egy korsó sör amúgy 4.10 volt.)

Miután vége lett a meccsnek játszottunk egy olyat, hogy az új tagoknak kellett mesélniük magukról egy meghökkentő, funny, intim sztorit, de ha úgy vélik, hogy nem elég jó, akkor inni kell egy rövidet. Hát nekem van/volt pár sztorim, szóval ezt a kört még megúsztam. :D

Ezután olyat játszottunk, hogy körbe-körbe mentünk, és mindenkinek kellett mondania egy spanyol szót, miért pont spanyol, ne kérdezzétek. Aki nem tudott, annak innia kellett, hát 5 db spanyol szót tudtam, szóval itt csúsztak a sörök. :D

Aztán kitalálták, hogy menjünk át a szomszéd bárba, az szórakozóhely, és táncoljunk. Ekkor már eléggé jól éreztem magam, nem tudtam nemet mondani :D (pedig így visszagondolva ekkor kellett volna hazamennem...) Ráadásul, amíg átmentünk a másik helyre, kipróbáltam az angol cigit. Semmi extra, ez is büdös, erre sem fogok rászokni :D

Belépő 5 font, valaki kifizette nekem, jah, mondom ok, egy sörrel többet tudok inni. Pecsét kézre, és már bent is voltunk. Körbe nézek, mondom mennyi helyes pasi van itt, aha... buzi bár volt :D :D Komolyan mondom, mint a filmekben, ahogy egyik-másik kinézett. 
A bárban 2 tánctér, mindegyikhez volt kis színpad is. Az egyik teremben volt valami nőnek öltözött férfi előadása, a legtöbben ezt nézték, szóval a másik teremben tök nyugodtan lehetett táncolni, volt hely is, és ott már mindenféle ember volt. A zene, és a fééények, olyan jóóó volt, nagyon jól éreztem magam! :)

Szóval itt táncoltunk, meg még söröztünk, mindenki ismerkedett mindenkivel, én meg jó szokásomhoz híven mindenkivel táncoltam, mindenkivel próbáltam beszélgetni. Volt két pasi, aki próbálkozott, de elég bénán táncoltak, és még csak egy italra sem hívtak meg, szóval felejtősek voltak... :D (3-4 sör után folyékonyan beszélek angolul egyébként)

Aztán egyszer csak elfáradtunk, és mondták, h menjünk. Ránéztem az órámra, negyed három volt, vagy fél 3, mondom úristeen... Belenéztem a zsebembe, kb 5 fontom maradt, mondom elvileg nincs gond, hisz van pénz a bérletemen.

Próbáltam megkeresni a buszmegállót, és a helyes irányt, de elsőre persze hogy elcsesztem, ugye itt fordítva közlekednek, és mindig bekavarodok, hogy most melyik irányba megy a busz. Asszem 2 busszal valahogy eljutottam az Oxford Streetre, onnan már tudom az utat elvileg hazafelé. Közben persze lefogyott a pénz a bérletemről (Murphy törvénye), még szerencse, hogy maradt nálam ugye apró, amiből tudtam jegyet venni...mondom és az Oxfordról hogy megyek haza? Mert több pénzem meg már nem volt, bliccelni meg nem nagyon lehet, mert egyesével kell felszállni...

Na szóval ott voltam a nagy Oxford Street közepén, mondom akkor most melyik irány is kell nekem? A város egyébként tele volt bulizó emberekkel, hát mit is mondjak, péntek éjszaka, hajnal volt... Szerencsére az első buszra, ami szembe jött velem az volt ráírva, ami nekem kell, szóval felszálltam, végül is benyomultam a tömeggel, nem szólt a söfőr, de biztos észrevette, mivel nem csipogtattam, és kamera is van a buszon...
Aztán hazafelé meg véletlen eggyel előbb szálltam le, mert annyira figyeltem, hogy nehogy túlmenjek. Vagyis sétálhattam kicsit, kb 4-re értem haza. Egy órám volt ébresztőig, mondom aludjak? vagy ne?? Mondom, inkább nem, bekapcsoltam a gépem, aztán gondoltam majd lefürdök, bemegyek időbe dolgozni, aztán ott is fürdök, és akkor majd jól kibírom a napot.

Aha..., valahogy szépen elaludtam, és arra kelek, hogy főnököm hív, hol vagy? Mondom úúristeen, hány óra? Vagyis mondtam volna, de nem volt egy szál hangom sem, teljesen elment... Bakker, nem hallottam meg a két ébresztőt...Gyorsan összekaptam magam, és 15 perc múlva már dolgoztam.

Hát ennyit az első Londoni bulimról, eléggé crazy-re sikeredett, de hihetetlenül jól éreztem magam. Vasárnap az első bajnoki meccs előtt és után a csajokkal, már ezen röhögtünk, és idéztük fel a péntek este eseményeit, szóval asszem maximálisan bekerültem a bandába!

Csak máskor majd jobban meg kell terveznem, hogy véletlenül se dolgozzak másnap... Természetesen készült jópár fotó is, de erről az estéről legyen elég ennyi! :D

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sokáig gondolkoztam, hogy írjak-e erről is beszámolót, végül azt gondoltam, hogy akkor vagyok eléggé bevállalós, és hiteles, ha erről is írok. That's all :)