Ahogy beköszöntött a szeptember, egyből lehűlt az idő: szél, eső felváltva, szóval nem volt kedvem várost nézni, ezért betértem a híres, nevezetes British Museum-ba. Már korábban is tervezgettem, de gondoltam, meghagyom a hidegebb időkre. Körülbelül azóta tervezgettem, amióta láttam a Múmia, és a Múmia visszatér című filmeket! Hát most megelevenedtek a múmiák! :D

A londoni British Museum (1753-ban alapították) egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. Gyűjteményei – melyek több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét. Itt vannak a világ leghíresebb archeológiai leletei: az 1802-ben megszerzett Rosette-i kő, a világ legrégibb üvege Egyiptomból (i. e. 1460), a páratlan múmiagyűjtemény, valamint a világ legnagyobb ékírásos gyűjteménye,  és csodálatos kerámiatárlata. Ezenkívül a Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, mely Charles Dickens, Karl Marx és Lenin munkájának ad otthont. A múzeum kutatási szerepkört is betölt: Az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatára már 1920-ban létrehozták önálló laboratóriumukat, melyben elsőként használták a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.

És hogy mit láttam? Nagyjából 4 órát töltöttem a múzeumban, de így sem sikerült befejeznem, szóval először a kedvenc történelmi korszakaimat jártam végig, és a hozzájuk vezető termeket. Szóval főként Egyiptom, Mezopotámia, Ókori Róma, és Görögország volt, ami magával ragadott.

Amikor beléptem a múzeumba, egy óriási csarnok fogadott, vagy nem is tudom minek nevezzem. Ez az, amit már több filmben is lehetett látni: üvegtetővel lefedett belső udvara Európa legnagyobb fedett közösségi tere, melyet 2000. december 6-án nyitott meg a királynő. Nem semmi látvány, az biztos! Gyorsan beszereztem egy térképet, és próbáltam követni a javasolt útvonalat, amely a leghíresebb kincsek, és leletek helyét tartalmazza.

Rögtön elsőre a Rosette-i-kővel találkoztam. Hát nem hittem a szememnek. A kő, amiről annyit tanultam töri órákon, most itt volt a szemem előtt: Mint ahogy azt jól megtanultuk, a követ Napóleon egyiptomi hadjárata után találták meg. Ez egy sötét gránitdarab, amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ 1802 óta őrzi a múzeum. Volt némi tumultus a környéken, mindenki a kővel akart fotózkodni :D

Tovább haladván Egyiptomba, a fáraók és múmiák birodalmába csöppentem. Rögtön II.Ramszesz fáraó gigantikus szobra fogadott, majd láttam a fekete macskát, szarkofágokat, kőbe vésett hieroglifákat, szkarabeusz bogarakat, papirusz tekercseket, kődarabokat a Szfinx-ből, sok-sok szobrot, thébai, karnaki, kairói leleteket, és múmiákat, varázsigéket. Mindent. És persze csak úgy ittam az ókori egyiptomi történelmet magamba angolul! :D Hihetetlen időutazás volt! :) A múmiákat komolyan nézegettem, azt is mondhatnám percekig bámultam, és vizsgáltam, meg akartam győződni róla, hogy nem kitömött bábuk :D És tényleg nem, volt amelyik esküszöm, még most is oszladozott...kicsit hátborzongató is volt, annyira élethűek voltak.

Ezután az ókori Görögország következett: Az Elgin-márványok név alatt rejtőző domborművek az athéni Akropoliszon álló Parthenont díszítették egykor. Ma is lenyűgöző látvány! Láttam rengeteg görög mintás cserépedényt, amphórákat, dór, ión és koronthoszi oszlopokat, és emlékeket Nagy Sándor hódításaiból, Periklész, és Arisztotelész korából. Szinte megjegyezni is alig tudtam, hogy mi mindent láttam.

És aztán jött az ókori Róma: Romolusz és Rémusz történetével, valamint Róma alapításával, aztán emlékekkel a királyság és a köztársaság korából. Láttam császárok és hadvezérek szobrait: Julius Caesar, Augustus Caesar, Marcus Aurelius, Antonius, Hadrianus. Itt is a töriórák, és tételek jutottak eszembe, illetve a Gladiátor című film.

A lábam teljesen lejártam, de maximálisan megérte. A kijáratot keresvén még egy óramúzeum részre is betévedtem. Láttam rengeteg féle órát, vekkert, zsebórát, kakukkos órát, és mechanikus órát. A legtöbb most is ketyegett, vagy zenélt, nagyon mókás volt. Erről meg a Szépség és a szörnyeteg jutott eszembe :D 

Mindent összevetve kisebb történelmi és kultúrsokk ért, de a szó legjobb értelmében! :) És akkor még nem is láttam Európa, Ázsia, vagy Amerika, illetve napjaink leleteit. Szóval mindenképp visszamegyek még, mert óriási élmény volt.

További képek hamarosan a facebookomon!

Jah, és mondtam már, a belépés díjtalan!!! :D