Sárkányhajózás! Az meg mi? Van köze a sárkányrepüléshez? Talán csónakon úsztatjuk az anyósunkat, vagy Süsü megtanult evezni? Egyáltalán, hogy tud egy sárkány hajózni?
Kiváló hangulat, felejthetetlen élmények, természet, szép környezet, jó levegő, víz és napfény, izmos lányok, és deltás fiúk! Egyszóval sárkányhajózás. Lássuk, mi is ez valójában.

A sportág Dél-Kínából származik, több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik: Qu Yuant a kínaiak által nagyon szeretett költőt és államférfit hamis vádak alapján, pusztán féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya elleni végső tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. A kínaiak soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják. Doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat. Innen ered a hagyomány és Kínában azóta is minden évben - az ötödik holdhónap 5. napján - megtartják a sárkányhajó ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent. A sárkányhajózás rendkívül népszerű bizonyos helyeken, egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással, és több ezren szurkolnak nekik.
A magyarok számára a sárkányhajó sport története 1995-ben egy német vízisport klubbal való kapcsolat révén kezdődött. Az első egyesület az országban, 1997-ben alakult Győrben, Rába Sárkányhajó Club néven.

De valójában hogyan képzeljünk el egy sárkányhajót?

A hajóban 16-20 lapátos helyezkedhet el, két oldalt, arccal előre ülve. Az evezés egytollú kenu lapáttal történik, az extázisban lévő dobos adta ütemre és egy minden izmával nekifeszült kormányos irányításával. A dobos háttal a menetiránynak ülve elől foglal helyet, a tapasztalt kormányos pedig a hajó farában állva, egy rögzített kormánylapáttal kormányoz és összehangolja az evezősök munkáját. A hajók orrát rendszerint egy sárkányfej, farát sárkányfarok díszíti.

A sárkányhajó gyorsasága a jó evezési technikán, és a csapat összehangolt lapátolásán múlik. Persze ehhez sokszor párosul még csatakiáltás, a dobos, vagy a kormányos erőteljes buzdítása sípolással illetve „hopp”-olással. Ha mindez megvan, akkor határ a csillagos ég…illetve inkább, hogy a sportágnál maradjunk; a Canal Grande Velencében, ahol több ezer szurkoló és néző fanatikus tombolására evezhetünk, Európa Bajnokság a történelmi Szentpéterváron, vagy a festői környezetű Prágában.

Hazánkban minden évben több sárkányhajó fesztivál kerül megrendezésre, melyekre bármilyen amatőr és profi csapat, akár még egy baráti társaság is nevezhet. A fesztivál táv 250 méter, melyen, ha egyszerre mondjuk 6 hajó küzd, akkor komoly hullámok felkorbácsolására számíthatunk.(Gondoljunk csak bele, mekkora sebességgel haladhat egy hajó húsz, mindenre elszánt deltás férfi lapátolásával.) A legizgalmasabb és leglátványosabb versenyszám, mégis a maratoni táv (2 km), ahol a néző szemtanúja lehet látványos fordulásoknak és kanyaroknak, egyszerre több hajó viaskodásának, akár hajótest-hajótest elleni küzdelemnek.
Örömteli hír a sportággal kapcsolatban, hogy a XI. Nemzetek Közötti Sárkányhajó Világbajnokságot az IDBF és az MSSZ 2013. július 24-28-ig Szegeden rendezi.

Vagyis a sárkányhajózás kiváló csapatsport, amely olyan közösségteremtő és fejlesztő tevékenység, amelyben egy célért két labdarúgó-csapatnyi ember küzd. A versenyzők és a nézők számára egyaránt különleges élményt és fantasztikus látványt nyújt. Remek alkalom a kikapcsolódásra, hisz a technikája könnyen elsajátítható bárki számára, ugyanakkor lehetőség van a versenyszerű művelésre is, mindezt jó levegőn, az egészségünk érdekében.