Az ember a világot járva sok érdekes dologgal találkozik, sok mindent lát, tapasztal és időről időre valaki vagy valami apropót szolgáltat egy újabb blogbejegyzésre. Így volt ez Zsófi és színtársulata esetében is.

Zsófival tavasszal hozott össze a szerencsés véletlen Londonban. Magyarokkal találkozni mindig extra izgalommal jár, főként, ha valaki annyira érdekes, színes, izgalmas életsztorit hoz magával, mint ő. És hogy mi a cikkem igazi apropója? Zsófinak szeptember 24-én premier előadása lesz saját társulatával! Nem is akármilyen, olyan amilyenre még nem volt példa Magyarországon! Én már a szövegkönyvet is láttam, és egy próba alkalmával a főszereplőkkel is találkozhattam! Őszintén mondom, Hencinőci története egészen magával ragadó!

Na de ne szaladjunk ennyire előre, ismerkedjünk meg Kreszner B. Zsófival az Aurora Art társulat alapítójával és rendezőjével.

EGY HOBBINAK, PRÓBÁNAK INDULT, VÉGÜL EGY ÉLETCÉL LETT BELŐLE

„Kb két és fél évvel ezelőtt kezdődött minden. 2014 február 14-en az üllői úti lakásomban ülve azon gondolkoztam, hogy milyen jó lenne kipróbálni valamit. Nekem mindig is a tánc volt a szerelmem és azon tűnődtem, hogyan lehetne a közönséghez közelebb hozni, mert azt gondolom, hogy nem kezelik a helyén. Aztán elkezdett körvonalazódni egy színpadi koncepció, amiben a tánc szerethető, olyan kontextusban van elhelyezve ahol az arra vágyók mondanivalót is találnak benne. Szerettem volna, ha a tánc nagyon hangsúlyos, de mivel tudom, hogy sokak számára absztrakt tud lenni ezért azt gondoltam, hogy lazítom prózával, és közel azonos súlyú dramaturgiai szerepet adok nekik. Ez azt jelenti, hogy a tánc nem illusztrálja a szöveget, hanem ugyanúgy viszi előre a cselekményt, bontja ki a történetet, mint a próza.

Ebben az időszakban ismerkedtem meg a függönytánccal is, ami rögtön magával ragadott, így azon kezdtem el akkor gondolkozni, hogyan lehetne ebből is egy picit többet kihozni, jobban előtérbe helyezni, hogy több legyen egyszerű látványelemnél.”

És akkor innentől kezdve felgyorsultak az események, igaz?

„Így van. El szerettem volna érni, hogy a néző végre ne úgy jöjjön ki egy előadásról, hogy értékeli a tánc nyújtotta látványt, de igazából fogalma sincsen arról, hogy mit is akart a táncos elmondani a színpadon. Vettem egy nagy levegőt, majd nagyon rövid idő alatt azon kaptam magamat, hogy castingot tartok, előadást hirdetek, jegyeket árulok. Ekkor ébredtem rá, hogy nekem mindig is ezt kellett volna csinálnom. Hiszen ez az, amiben otthonosan érzem magam. Így született meg anno az első előadásunk 2014. októberében a Préda. Elkepesztő 9 hónap volt, életem legszebb es legizgalmasabb időszaka. Látni azt, ahogyan a semmiből egy csoda épült fel, hogy az előadás napján egy 12.000 négyzetméteres gyárcsarnokba érkezik 3 teherautó, hogy építse nekünk a 10x12 méteres színpadot…elképesztő! Az is hihetetlen volt, hogy a két előadás teljes telt házzal ment végig, amit őszintén nem tudom, hogyan hoztunk össze. De, nyilván, rengeteg munka volt benne, a csapat minden tagja rengeteg plusz energiát fektetett be, hogy sikeres legyen, és kérés nélkül olyan dolgokban is segitettek ami nem az ő feladatkoruk lett volna.”

De most valami egészen új és nagyobb dobásra készültök a társulattal…

„Igen, valóban. Gőzerőkkel készülünk második előadásunk "A Vád" bemutatójára, ami szeptember 24-én lesz Csepelen. A Vád attól lesz különleges, hogy egy komplex színpadi élményt fog nyújtani a nézőknek. A jelenetek majdnem fele egy előre leforgatott filmből fog állni. Ezeket a snitteket élő tánccal, és élő prózával fogjuk összehangolni. Óriási kihívást jelent ez mindenki számára. Hiszen egyszerre kell harmóniában lennie az összes színpadi elemnek. A prózának, táncnak, filmnek, zenének és az akrobatikának.”

Honnan jött az ötlet az új darabhoz?

Az első előadásunk, a Préda után sok minden megváltozott körülöttem. Hosszú hónapokig nem találtam a helyemet, ugye tudtam, hogy ezzel kell foglalkoznom, de nem láttam az utat, hogy merre is induljak el. Elkeserítő volt látni, ahogyan régóta színvonalasan működő társulatok napról napra élnek, és szinte a haláltusájukat nézi végig az ország. Ebből kifolyólag nem igazan láttam, hogy nekem, illetve nekünk hol lesz a helyünk a szakmában.

Ekkor jött egy lehetőség, hogy Londonban kezdjek új életet. Úgy ereztem muszáj megpróbálnom, megnéznem, hogy máshol milyen lehetőségeink is lehetnek! És időközben kiderült, hogy nagyon jól döntöttem. Rengeteg új impulzus ért, teljesen váratlan élethelyzetek, mint negatív és pozitív értelemben. Időközben az is kirajzolódott, hogyha valahol érdemes folyatatni a munkát, akkor az London. És itt született meg az új előadásunk ötlete is, a Vad.

A házban ahova először beköltöztem, egy érdekes magyar lány lakott egyedül. Nem állítanám, hogy sok közös volt bennünk, de kíváncsi voltam rá, így sokat beszélgettünk, majd a végére kifejezetten meg is kedveltem őt. Nem sokkal később az egyik beszélgetésünk alkalmával elárulta nekem, hogy ő prostituált, és hogy az otthonunkban dolgozik. Nagyon sokat mesélt a napjairól, a vendégeiről, én pedig hallgattam-hallgattam, a hol vicces, hol szomorú, hol sablonos, hol rettenetesen nyomasztó történeteit. Nagyon értelmes, intelligens, jó humorú nő volt, aki tanári diplomával és megfelelő angoltudással rendelkezett. Mindig beszelt arról, hogy abba akarja hagyni, de igazából egész eletében mást sem csinált. Onnantól mindig próbáltam arra irányítani a beszélgetésinket, hogy miért nem keres más munkát, mert éreztem, hogy az indokai csak kifogások. Hogy valami nagy titkot őrizget ő is.

És itt jött az ötlet, hogy készítsünk egy új előadást, aminek a története egy prostituált lányról szól.
Ekkor kerestem fel Csabai Márk dráma és regényírót, aki örömmel és lelkesedéssel vállalta el a felkérést. Nem volt egyszerű dolgunk, mivel a munkafolyamat feléig mi egyáltalán nem találkoztunk személyesen, mindent videotelefonon intéztünk és egyeztettünk. Én Londonban dolgozok, dolgoztam azért, hogy a társulat működni tudjon, a többiek pedig otthon tartják a frontot. Kemény munka, sok szervezést igényel.

És hogy miről is szól a Vád?

Lili, a fiatál lány életét a sors keresztülhúzza, akárcsak sokunkét. Útkeresés közben alvilági kezek kaparintják meg. A kilátástalan sorsból hányattatott mindennapokba keveredik egy éjszakai felnőtt mulató táncosaként. Megtévesztő szerelem és egy csábító harmadik, menekülőútként mutatkozik számára. De ahogyan lenni szokott, a remény szertefoszlik egy szempillantás alatt. Felmerül a kérdés, ki birtokolja a testét és ki a lelkét? A kilátástalan jövőkép válaszút elé állítja Lilit, aki az útkeresés közben egy gyilkossági ügy szálaiba is keveredik. Mi az erősebb az erkölcs, a túlélési ösztön, netán a bosszúvágy? Egy biztos, a vád: gyilkosság!

A hogyan továbbról is gondolkoztatok már?

Rengeteg további terv és ötlet van a fejünkben. De most, első körben a Váddal szeretnénk a lehető legtöbb helyre eljutni. Az előadást angol nyelvre is lefordítottuk és a budapesti premier után, mindenképpen külföldön is szeretnénk érvényesülni, fesztiválozni. Nem titkolt vágyam London.

És akkor íme a részletek:

Az előadás napja: 2016. szeptember 24. Csepel Gyártelep

Facebook event itt

Színészek:
Kőszegi Lilla - Dobra Mara
Markov István - Miklós Marcell
Sárközi Endre - Miklós Marcell

Táncosok: Podmaniczky Dorottya, Szilágyi Krisztián, Palotás Edina

Levegő akrobata: Tóth Zsanett

Író: Csabai Márk

Zeneszerző: Marton Szabolcs (Egy kis zenei ízelítő elérhető itt)

Operatőr: Szentgáli Csaba

Vágó: Batka Máté

Rendező\Koreográfus: Kreszner B. Zsófia

Fotó: Koncsek András

Fordító: Björn Freiberg

Művészeti vezető\Producer: Kreszner B. Zsófia

16 éven aluliak számára nem ajánlott!