Amikor ez ember szabadnapi számításait keresztülhúzza a többnapos esőzés... De Londonban már csak így van ez, és így is marad. Persze a héten, mikor dolgozok, 20 fok, napsütés. Szóval az eső miatt valami benti programot kellett kitalálnom. Azt terveztem, hogy elmegyek a Science Museum-ba és a Natural History Museum-ba, mert úgy is egymás mellett vannak, de végül csak egy lett belőle, mert olyan jól éreztem magam a tudományosban, és annyi érdekességet láttam, és próbáltam ki, hogy zárásig ott maradtam.

Elsőre nem hangzik túl érdekesnek, hogy szabadságom értékes napját az ipar, a mezőgazdaság, a természet- és az orvostudomány sorsfordító vívmányaival töltsem. Az olyan kiállítási tárgyaktól viszont, mint amilyen az Apollo 10 parancsnoki kabinja és az űrkutatás vívmányai vagy Stephenson első gőzmozdonya egyből felcsillantak a szemeim. A Tudományos Múzeum falai között szimulátorok segítségével vadászgépeket lehet vezetni, különböző diorámákkal történelmi eseményeket lehet feleleveníteni, a 3D-s és 4D-s moziban pedig a Holdra lehet szállni.

A londoni Science Museumot 1857-ben alapították. A tudományos múzeumok közül azzal tűnik ki hogy a tudománytörténet emlékei közül sok, eredeti valóságában tekinthető meg. A kiállítások tematikusan vannak felépítve. Az első, amit rögtön a belépés után megláttam, az a Stephenson-féle, 1829-ben épített Rocket, a világ első gőzmozdonya, mely személyszállító vonatot húzott. A nagy csarnokban  pedig a Ford T-modelljétől egy kisebb világítótornyon át számos gőzgépet, autót, repülőgépet és sok-sok érdekes találmányt láttam. Itt volt pl az Apollo 10 űrhajó irányító modulja is. Ez az űrhajó tartja az ember által irányított közlekedési eszközök sebességi Guiness-rekordját. 1969-es visszatérésekor sebessége 39897 km/h volt.

Ezenkívül láthattam James Watt munkásságát, és kísérleteinek állomásait a kondenzációs gőzgépe kapcsán, részletes betekintést nyertem Newton bácsi kísérleteibe, felfedezéseibe amelyek a mechanika területén születtek, valamint végigkövethettem a Nobel-díjas Einstein munkásságát a relativitáselméletről és korszakalkotó felfedezéseiről.

Volt egy komplett részleg az űrkutatásnak szentelve. Teljesen el voltam ájulva tőle. Olyan dolgokat tudtam meg, amit még elképzelni is nehéz: Például azt, hogy hogyan esznek, isznak, alszanak, tisztálkodnak az űrben. Erről kiváló összefoglaló olvasható ezen a linken, amit feltétlenül olvassatok el, mert sokkal tudományosabban van leírva, mintha én itt elkezdenék magyarázkodni, és egyébként elég vicces így földi szemmel nézve :D (http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20080227-urhajosok-mindennapjaik-a-fold-koruli-palyan.html) Csak annyit mondanék hogy vizeletelvezetős pelenka, lekötözve való wc-zés, tartós élelmiszerek vákumozott csomagolásban, nedves törlőkendővel való fürdés :D

Aztán ezen a részlegen voltak a különböző űrhajók, űrkilövések, holdra szállások történetei, eszközei, és hősei. (legfontosabb mérföldkövek: Neil Armstrong volt az Apollo 11 parancsnoka, aki először a Holdra lépett 1969. július 20-án; A szovjet Szputnyik–1 volt a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak 1957. október 4-én; Jurij Gagarin volt az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból.)

Megtudtam mindent az Apollo-programról, az Ariel 1 műholdról, a NASA-ról valamint az amerikai-orosz űrversenyről. Részletes infók, és a program leírása itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo-program#Apollo.E2.80.9317 Valamint részese lehettem egy 4D-s mozinak, amely az Apollo 17 programot és Holdra szállást mutatta be -"Feel the impact of a rocket launch, be part of a moon landing and discover the smell of space"- hát ez megvolt, szétrázott a moziszék, majd kiestem belőle, repültek a rakéták a fejem felé, furcsa szagok voltak közben, majd végül nedves lettem az űrhajó vízben való landolásakor :D :D Az embernek akarva, akaratlanul az Armageddon című film jut eszébe ezen a részlegen :D

A múzeumban van többek között kiállítva a Marconi-féle transmitter. Ugye ő valósította meg az első transzatlanti rádió -összeköttetést a drót-nélküli távírójával. Láttam Foucault ingát, a számítógép felfedezésének történetét, az emberi test fejlődését, a matematika, az orvostudomány és fizika legnagyobb tudósainak elméleteit, tárgyait, és felfedezéseit. Egy külön részleg volt Alan Turing brit matematikus munkásságának bemutatására aki a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására az általa feltalált Turing-gép.

Egy egész emeletet szenteltek az különböző anyagok és újrahasznosíthatóságuk bemutatására, a klímaváltozás és a jövő bemutatására.

Nem semmi kis tudományos utazásban volt részem. Rengeteg kütyüt kipróbáltam, ugyanis a legtöbb dolgot érintőképernyős programokon keresztül is meg lehetett ismerni játékos formában. Például meg tudtam nézni, hogy hogyan néznék ki, ha fiú lennék, megtudtam, hogy mennyire jók a reflexeim, mennyire jó az emlékezőképességem, és hogy milyen gyorsan működik az agyam. :D

Körülbelül 6 órát töltöttem a múzeumban, ahol az idő olyan gyorsan eltelt, hogy egyszer csak a hangos bemondó figyelmeztetett, hogy 15 perc múlva zárás, induljunk meg a kijárat felé.

Képek hamarosan a facebookomon!